Már a 2020-ban épülő ingatlanok tervezésekor érdemes figyelembe venni az Európai Uniós direktívák szerint szigorodó épületenergetikai szabályokat, 2021. január elsejétől ugyanis kizárólag legalább BB energetikai besorolású épület kaphat használatbavételi engedélyt. Ez az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai szerint a tavaly energetikailag besorolt épületeknek mindössze 3,59 százaléka – derül ki a Deceuninck közleményéből.
Az építőipari gyártók már évek óta a minél energia- és környezettudatosabb termékek fejlesztésén dolgoznak világszerte, így a tervezőknek és kivitelezőknek ezután is lesz miből választania. Gali András építészmérnök, épületenergetikai szakmérnök, az Országos Tanúsító Központ tulajdonosa szerint ennek ellenére időbe telik, mire az új szemlélet felülírja a megszokott gyakorlatokat és napi rutinná válik az energiatudatos megközelítés az építőiparban.
Az ingatlanok legnagyobb része korszerű és átlagos
Érdemes már az év elejétől figyelembe venni a szigorodó épületenergetikai szabályokat, hiszen számos tényező miatt csúszhat egy-egy épület befejezése. Jövő év elejétől ugyanis csak közel nulla energiaigényű épület kaphat használatbavételi engedélyt az EU-ban, amely legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ, azaz legalább BB energetikai besorolású.
A hazánkban található 4,4 millió lakóegység megközelítőleg negyede rendelkezik jelenleg az energetikai állapotot vizsgáló tanúsítással. Az elmúlt 4 évben energetikailag vizsgált épületek 67-68 százaléka CC (korszerű) és GG (átlagost megközelítő) közötti besorolást kapott a publikusan elérhető e-statisztikák adatai szerint. Az ingatlanok 29-30 százaléka azonban gyenge, rossz, vagy kiemelkedően rossz minősítés (HH és JJ) között van. Az elmúlt 4 évben növekedett a minimális (AA++) és közel nulla (BB) energia besorolás közötti épületek száma, mindazonáltal így is csak a tanúsított ingatlanok 3,59 százalékát fedte le 2019-ben.
Bár 57 százalékkal több épület kapott BB besorolást tavaly, mint 2018-ban, a legnagyobb ugrást ebben a kategóriában 184 százalékos növekedéssel a 2017-es év hozta. Ez utóbbi részben a 2016-os Európai Uniós szabályozási és besorolási rendszerezésre való áttérés miatt is történhetett.
„Sokan nem tudják, hogy az energetikai tanúsítványokat nem csak új építésű ingatlanokra kell kiállítani, hanem minden ingatlanra, amelyet értékesítenek, a szerződés megkötéséhez ugyanis szükség van a szakvéleményre. Illetve az energetikai követelmények nemcsak új építésre, hanem meglévő épületek jelentős felújítása esetén is alkalmazandók. Jelentős felújításnak minősül például a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25 százalékát érintő felújítás.” – mondta el Gali András.
“Az e-statisztikák sokat elárulnak a magyar ingatlanok általános állapotáról, amiben reálisan nézve a szabályozásnak köszönhetően is csak évtizedes időtávon belül várható érdemben változás, de az energiatudatos gondolkodásmód ezen a folyamaton is gyorsíthat.Noha az emberek többsége jelenleg inkább szükségből, a külső körülmények kényszerítő hatására – például meghibásodás, állagromlás miatt – újít fel, egyre több az olyan beruházó, akinek kifejezetten az energiamegtakarítás a célja. Hosszú távon a lakásfelújítások terén is az értékemelő rekonstrukciók számának növekedése várható” – vélekedik az épületenergetikai szakmérnök.
Amennyiben modernizálni szeretné ingatlanja energetikai adottságait, vagy pusztán érdeklődik a korszerű, zöld energiák hasznosítása iránt forduljon hozzánk, kollégáink szívesen állnak rendelkezésére.
via portfolio.hu